Európai kitekintés

Rendelkezzenek az ETT-k hatáskörökkel is a feladataikon túl? A kérdés egy ellentmondásra hívja fel a figyelmet a határon átnyúló együttműködés, pontosabban a határon átnyúló kormányzási struktúrák természetével kapcsolatban. Az ETT-rendelet és meghatározó értelmezése szerint az ETT-knek feladataik vannak, hatáskörei viszont nincsenek. Ugyanakkor azok a tárgyalások, amelyek a 2019-ben Franciaország és Németország által aláírt Aacheni Szerződésnek a határon átnyúló együttműködéséről szóló fejezetét érintették – amely országok közös határán számos ETT található – azt mutatták, hogy eltérő elképzelések léteznek a témában.

Ez a fejezet felvázolja ezen víziók alapját és egymást kiegészítő jellegét a határon átnyúló integráció fejlesztése szempontjából. Azt is megvizsgálja, hogy ezek a víziók miként ismétlik meg magával az európai projekttel kapcsolatos kihívásokat és vitákat. Néhány, az institucionalista vs funkcionalista megközelítések összehasonlítására alapuló elméleti feltételezést mutat be és alkalmaz az európai kontextusban, a többszintű kormányzásról és a pragmatikus szociológiáról szóló szakirodalom alapján. Azt a mögöttes hatást vizsgálja, amelyet Saint Simon funkcionális megközelítése gyakorolt a francia vízióra és politikára, de a perszonalizmusra és az integrális föderalizmusra (különösen Denis de Rougemontra), így az EU-ról szóló vitákra is.

A fejezet a határon átnyúló együttműködést és az ETT-t mint annak kormányzati eszközét mutatja be, és azt, hogy az Aacheni Szerződés körüli tárgyalások miként reaktiválták az ETT feladatait és hatásköreit érintő vitát. Elemzi a kérdés relevanciáját az együttműködés hatékony kormányzásának evidenciája szempontjából, és megvizsgálja Saint Simon és Rougemont befolyását a CBC-kérdésekre vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatban a Covid-válság fényében; a határon átnyúló kormányzásról és az ETT-eszköz használatáról szóló néhány következtetéssel és ajánlással zárva.