A szervezet kialakítását

meghatározó tényezők

Az ETT szervezeti felépítését az alábbi tényezők befolyásolják.

  • Jogi háttér

    Az ETT-k létrehozását a 1302/2013/EU-rendelettel módosított 1082/2006/EK-rendelet és a részt vevő országok vonatkozó nemzeti jogszabályai határozzák meg.

    A Rendelet alapján az alábbi szervek, testületek létrehozása kötelező:

    • Igazgató
    • Közgyűlés
  • Az EGTC tagi összetétele

    Az ETT alapításában a Rendelet szerinti entitások (EU-tagállamok vagy nemzeti szintű hatóságok, regionális és helyi hatóságok, közvállalkozások, közjogi intézmények, valamint általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások) vehetnek részt. Az esetleges további csatlakozókról a kezdeményezőknek kell dönteniük.

  • Az együttműködés céljai

    Az ETT céljait a kezdeményezők közösen határozzák meg, de figyelemmel kell lenni arra, hogy a létrehozandó társulás nem rendelkezhet olyan jogosultságokkal, amelyekkel az alapító tagok összességében nem rendelkeznek. Az érdemleges együttműködés egy közös fejlesztési vízió nélkül nem fog kialakulni. Ennek általában feltétele a földrajzi közelség. Ahol ez az adottság hiányzik, ott az együttműködés fenntarthatósága az erős közös tematikai fókusztól függ.

  • Az ETT funkcióinak három szintje

    Az ETT mint közösségi kormányzási-fejlesztési modell a feladatok három szintjét foglalja magában.

    • A politikai szint az ETT-n belüli döntéshozatali eljárásokat, a potenciális tisztségviselőket és ezek egymáshoz való viszonyát érinti.
    • A stratégiai szint a közösen megalapozott fejlesztési tevékenység műhelyeit jelenti. Ezek a műhelyek alapozzák és valósítják meg a tervezett közös projekteket.
    • Az adminisztratív szint jelenti az ETT mindennapi működtetésének szintjét. A társulás adminisztratív központját az Igazgató irányítja, a központ feladatai világosan elkülöníthetők a döntéshozó és a stratégiai feladatoktól.

    Az ETT szervezetének e három funkciót egyszerre kell megjelenítenie.