Magyarországi összkép

A regionális tudomány egyik részdiszciplínája, a régiótörténet szemszögéből készült tanulmány abból indul ki, hogy az első világháborút követő radikális geopolitikai átrendeződés nyomán a Kárpát-medencében létrejött új nemzetállami keretek hosszú időre az államhatárokon átívelő együttműködés kiszélesítésének, a közép-kelet-európai térszerkezet egységesülésének (kohéziójának), végső soron a jó szomszédsági viszony elmélyítésének legfőbb akadályaivá váltak.

Az európai régiók fejlődési irányainak alakításában viszont kedvező körülményeket biztosítottak azok a kohéziós politika erősítését szolgáló folyamatok, amelyek távlatos eredménye évszázadokon át formálódott integrációs kapcsolatok modern formában történő újjászerveződése, egy nagy Kárpát-medencei makroregionális gazdasági tér létrejötte lehetne. Magyarország eminens nemzetpolitikai érdeke tehát, hogy az EU hasonló hosszú távú területi stratégiai terveit követve, a Kárpát-medence is képezzen olyan új transznacionálís makrorégiót, amelyben a magyarlakta területek közös gazdaságstratégiai tér részévé válhatnának.

A kezdeményezés élére állva, sajátos geopolitikai helyzeténél fogva érdemi együttműködések rendszerén alapuló lehetőségeket kínálhatna többek között a Trianon okozta dilemmák és hátrányok kölcsönösen előnyös kezelésére is.