Pannon ETT

Január 25-én Mayer Gábor mások mellett az egyetemen tanácskozott, és térségi polgármesterekkel találkozott, mindezek előtt pedig Baranya fejlesztési irányairól a vármegyeházán tartott sajtótájékoztatót.

Az államtitkár az eseményen hangsúlyozta: a területfejlesztés elsődleges feladata, hogy mérsékelje a különbségeket az elmaradott és a fejlett térségek között. Mint utalt rá, a tárcának szerepe van a abban, hogy az ágazati szakpolitikák bizonyos térségben megvalósuló fejlesztéseit, köztük az egészségügyi, az infrastrukturális, gazdaságfejlesztési és közlekedési fejlesztéseket összehangolja.

A területfejlesztés egyik legfontosabb eszközeként a TOP Pluszt említette, amely 2021 és 2027 között mintegy 2000 milliárd forinttal segíti a hazai térségek fejlesztését.

Továbbá – folytatta az államtitkár – speciális programokat is indítanak egyes fejlesztésre szoruló térségek felzárkóztatása érdekében. Ennek érdekében dolgozták ki az országos átlagtól még mindig jelentősebb elmaradást mutató Somogy, Tolna és Baranya vármegyéket érintő Dél-Dunántúli Térségfejlesztési Modellprogramot. Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy vendégével áttekintették a modellprogram legfontosabb, Baranyát érintő elemeit. Szavai szerint nem túlzás azt mondani, hogy a térség és vele Baranya a rendszerváltás vesztesei közé tartozott, a régió nem tudott igazán magára találni és nem tudta elfoglalni azt a méltó helyét, ami a helyi emberek munkája alapján megilletné. Mint felidézte, Mikes Éva korábbi kormánybiztos vezetésével indult el annak a modellprogramnak a kialakítása, amelynek célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése.

Kifejtette: az elmúlt időszak tendenciái alapján a térségnek sikerült elmozdulni a holtpontról: 2010 és 2022 között a kormányzati munkahelyteremtő beruházásoknak és gazdaságfejlesztési politikának köszönhetően a munkanélküliség 13-ról 4 százalékra csökkent a térségben. Az ipari termelés volumene az elmúlt évtizedben 280 milliárdról 960 milliárdra nőtt – emelte ki Őri László, aki szerint az igazi fordulathoz a térség több évtizedes „bezártságát” kell megszüntetni.

“Most jó reményünk van arra, hogy a következő évtizedekben Baranya és Pécs a területfejlesztés és a gazdaságpolitika nyertesei közé tartozzon. A modellprogram által is kiemelt célként kezelt infrastrukturális fejlesztések már folyamatban vannak” – mutatott rá. A kormánypárti politikus a többi között ezek közé sorolta az M6-os autópálya új, az országhatárig tartó szakaszát, az épülő új mohácsi közforgalmi kikötőt, továbbá a Pécs-pogányi repülőtér fejlesztését, a Pécset és Kaposvárt összekötő gyorsforgalmi út előkészítését. 2023 hosszú esztendők után a fordulat éve volt Baranyában, az egy főre jutó ipari termelésből az utolsó, utolsó előtti helyről a legalább a középmezőny alsó szintjéig felzárkózott a térség – mutatott rá. 

A Dél-Dunántúl kiemelt határ menti együttműködési térségeként kerül nevesítésre az országhatárokon is átívelő Dráva menti térség, ennek részeként az elfogadás előtt álló HUHR CBC (Interreg VI-A Magyarország-Horvátország 2021-27) Program által érintett programterület (Magyarországon Baranya, Somogy és Zala vármegyék, horvát oldalon pedig Belovár-Bilogora, Verőce-Drávamente, Pozsega-Szlavónia, Eszék-Baranya, Vukovár-Szerém, Muraköz, Varasd és Kapronca-Kőrös megyék területe). A Dráva-medence Horvátország Schengeni egyezményhez csatlakozásával egyedi, nagytérségi léptékű lehetőséghez jutott a Baranyai háromszög, valamint Szlavónia és Eszék vonzáskörzete vonatkozásában. Ez az egyik legerősebb kihasználatlan potenciállal bíró kapcsolódási irány a Nyugat-Balkán felé. A határ menti térségek fejlődése és felzárkózása érdekében komplex, összehangolt térségi fejlesztési programra van szükség, melynek megvalósításában a Pannon ETT-re, mint a teljes határszakaszt lefedő, kifejezetten e cél érdekében tevékenykedő szervezetre a program kiemelten számít.

A hír forrása: Pannon ETT