Tisza ETT

Makkosjánosiban (Ukrajna), 2023. augusztus 17-én került megrendezésre a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében megvalósuló REVITAL I. projekt záró konferenciája. A projekt fő célja az volt, hogy a Kárpátalja és a szomszédos területek közötti elmélyült határon átnyúló együttműködés révén megalapozza az aknaszlatinai sóbánya területének revitalizációs folyamatát. A több mint 1 millió eurós költségvetéssel megvalósuló projekt vezető partnere a Tisza ETT volt, az első olyan európai területi társulás (ETT), amelyben egy nem EU-tagállamból (Kárpátalja) származó szervezet is részt vesz. A projekt „Környezeti felmérés a természeti erőforrások revitalizációjához Aknaszlatinán a Felső-Tisza-medence további szennyezésének megelőzése érdekében egy komplex monitoring rendszer előkészítésével” című rendezvényét a Makkosjánosiban található Hotel Helikonban rendezték meg.

A záró konferencián ukrán, szlovák, magyar és román regionális vezetők és döntéshozó szervek képviselői voltak jelen. A program Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének, egyben a Tisza ETT társelnökének, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökének, egyben a Tisza ETT elnökének, valamint Loppert Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium referatúravezetőjének köszöntőjével kezdődött. Oroszi Viktor, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának EUSDR nemzeti koordinátora, valamint Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere röviden bemutatta az együttműködés szükségességét és történetét, amelynek eredményeként a projekt kidolgozására sor kerülhetett. A sóbánya több aknájának beomlása miatt 2008-ban magas sószennyezettséget mértek a Tiszában. A kormány 2010-ben vészhelyzetet hirdetett, és a magyar Külügyminisztériumnak sikerült aktiválnia az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát, amelynek eredményeként 2016-ban egy tanácsadói misszió fogalmazta meg azokat az ajánlásokat, amelyekre a REVITAL projekt épült.

A konferencia második szekciójában a partnerek összefoglalták az aknaszlatinai sóbánya és térsége közelmúltbeli környezeti és társadalmi-gazdasági állapotára vonatkozó vizsgálatának és értékelésének eredményeit, amelyek geológiai, geomorfológiai, strukturális, hidrogeológiai, hidrológiai vizsgálatokat foglaltak magukban, a legmodernebb technológia segítségével. Először Hesz Roland a CESCI-től röviden bemutatta a földrajzi hátteret, és mélyebb áttekintést adott azokról az összetett, ágazatközi kérdésekről, amelyek Aknaszlatina jelenét alakítják. Hangsúlyozta, hogy a település a határokon átnyúló Tisza-medencében helyezkedik el, és a Tisza mentén fekvő, határokon átnyúló vízgyűjtő terület egészére hatással van. Mint mondta, az Aknaszlatinát magába foglaló, meglévő funkcionális kapcsolatokra épülő átfogó, területileg integrált beavatkozások nélkül a település nem lesz képes kihasználni területi tőkéjét és helyi adottságait, és a problémák hosszabb távon újratermelődnek. A Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének, az Ukrán Tudományos Akadémia Földtani Tudományok Intézetének, a Kassai Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának szakértői különböző értékes helyszíni méréseket és tudományos eredményeket mutattak be, többek között a talajdeformáció műholdas térképezését, az alluviális felszín 3D-s modelljét, a víztestek elektromos vezetőképességi profilját, a talajvíz áramlásának vizsgálatát, a kloridion-koncentráció mérését stb. Az egyik legnagyobb eredmény az aknaszlatinai sóbánya területére és környékére vonatkozó komplex monitoring rendszerterv és a kidolgozott hidrodinamikai modell kidolgozása.

A következő blokkban Edmunds Akitis uniós katasztrófa-kockázatkezelő bemutatta a projektpartnerek által kidolgozott stratégiai koncepciót, amely összefoglalja az összes főbb megállapítást és ajánlást, amelyeket érdemes megfontolni a döntéshozóknak és a téma iránt érdeklődőknek.

A konferencia végén valamennyi fél és képviselő megállapodott a projekt eredményeinek további projektek és együttműködések révén történő hasznosításáról. Az összes fő érdekelt fél által elfogadott kiemelt területek közé tartozik egy átfogó monitoringhálózat kiépítése és működtetése a víztestek és a földmozgások jövőbeni változásainak nyomon követése érdekében. A közös beavatkozások másik területe a kárpátaljai hulladékgazdálkodás kérdése. Megállapodás született a természeti erőforrások felhasználásának, az egészségturizmus (gyógyászati, rehabilitációs, rekreációs) feltételeinek megteremtéséről anélkül, hogy azok további kockázatot jelentenének az emberi életre és negatív következményeket a környezetre nézve. A felek abban is megegyeztek, hogy további kutatásokat kell végezni a sótermelés újraindításának ökológiai és gazdasági megvalósíthatósági feltételeiről.

A hír forrása: Tisza ETT

Az eredeti hír ide kattintva olvasható.