Egyes magyar ETT-kre vonatkozó szakirodalom

Az elmúlt években a határvizsgálatok egyik fő narratívája szerint a határon átnyúló interakciók ritkán eredményeznek alapos integrációt, a határ továbbra is erős választóvonal. A cikk a hatalmas történelem megkérdőjelezése nélkül próbál hozzájárulni a kép árnyalásához. Brunet-Jailly által javasolt négy elemző lencsén keresztül ((2005) Theorizing Borders: An Interdisciplinary Perspective. Geopolitics, 10. 4. sz. 633–649) a Párkány és Esztergom környéki szlovák-magyar határvidéket vizsgáltuk, ahol mindkét oldalon jelentős fejlemények történtek az alapos integráció felé.

Az empirikus adatok 26 helyi elittel készült személyes interjúkon, statisztikai adatokon, helyszíni megfigyeléseken, stb. alapszanak. Ezen integráció hátterében két dimenzió különösen fontos. Az egyik a piaci erőkhöz kapcsolódik: a tartósan súlyos gazdasági helyzet, beleértve a magas munkanélküliséget a mezőgazdaságilag domináns szlovákiai oldalon ezreket kényszerített arra, hogy minden nap ingázzanak a munkahelyükre az ipari orientációjú magyar oldalra, ahol magas a munkaerő iránti kereslet.

A másik fő dimenzió a helyi határon átnyúló kultúrához kapcsolódik, ahol a közös identitások és közös nyelvek mindkét oldalon alapos kulturális és oktatási cseréhez vezettek. A többszintű kormányzás és a helyi politikai befolyás politikai tevékenységei szintén elősegítették ezeket a fejlődéseket. Esetünk megcáfolja azt az általános gondolatot, miszerint a határon átnyúló integráció növekedése egybeesik a határon átnyúló mobilitás csökkenésével.