Pillanatkép a magyar részvételű ETT-kről (2022)
A magyar részvételű ETT-k helyzetének és teljesítményének áttekintése
A tanulmány olvasása során bármikor felugorhat a tartalomjegyzékhez a jobb alsó sarokban található felfelé mutató nyíl segítségével.
Tartalomjegyzék
Bevezetés
A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) 2009-es megalakulása óta aktív szereplője az európai és hazai európai területi társulások (ETT-k) működését érintő szakpolitikai beavatkozásoknak. Egyesületünk 2022-ig összesen 12 (magyar, szlovák, lengyel és holland székhellyel rendelkező) ETT alapításában vett részt szakértőként, 7 társulás integrált fejlesztési stratégiáját dolgozta ki, segíti a magyarországi ETT-k projektfejlesztési, kommunikációs és rendezvényszervezési tevékenységét. A CESCI alapító tagja a Régiók Bizottsága által létrehozott EGTC Platformnak, kezdeményezője és működtetője a hazai társulások tudáscseréjét segítő, évente háromszor ülésező ETT-műhelynek, és javaslataival segíti az uniós és a magyarországi kapcsolódó szakpolitikai keretek alakítását. Ennek érdekében hozta létre a hazai társulások munkáját részletesen bemutató EGTC Monitort, és rendszeresen elemzi és értékeli az elért eredményeket és fejlődési potenciálokat, valamint a változó fejlesztési kereteket. Ezen a téren szorosan együttműködünk a Régiók Bizottságával, az Európai Bizottsággal, valamint a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériummal (továbbiakban KKM), amely az ETT-k létrehozásával és működésével kapcsolatos hatósági és szakpolitikai feladatokat látja el.
Az ETT-k létrehozását először az 1082/2006/EK-rendelet tette lehetővé, 2007 nyarától. Magyarország az elsők között, már 2007-ben elfogadta az uniós rendelethez kapcsolódó nemzeti jogszabályt, ettől kezdve hazánkban is létrehozhatók ETT-k. A Régiók Bizottsága 2008 januárjában hirdette ki az Európai Unióban az első, majd novemberben a második bejegyzett ETT-t. Ez utóbbi az első magyarországi részvételű Európai Területi Társulás, az Ister-Granum ETT volt. Az ETT-hálózat kialakításához és a társulások működéséhez a magyar kormány 2010 óta nyújt szakmai támogatást, mely többek között kiterjed az ETT-k fejlesztési igényeinek beépítésére a szakpolitikákba, az ETT-menedzserek számára rendezett műhelytalálkozókra, képzésük támogatására. Európában egyedülálló módon a magyar kormányzat 2011 óta nyújt anyagi támogatást központi költségvetési forrásból a társulások működéséhez. A magyarországi taggal bíró ETT-k a működési támogatásra kiírt pályázatok keretében jellemzően évente pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra, melyhez saját forrás biztosítása nem kötelező és előfinanszírozás keretében kerül utalásra.
Jelen tanulmány a magyarországi ETT-k elmúlt bő 10 éves működését, és ezen időszak legfőbb eredményeit kívánja áttekinteni. Az elemzéshez többek között felhasználtuk az ETT-k által a KKM számára összeállított projektadatbázist, mely a társulások közel 440 projektjére vonatkozóan tartalmaz adatokat, valamint a CESCI által az ETT-k körében végzett kérdőíves felmérés eredményeit, melyet összesen 15 ETT töltött ki. A 21 Magyarországon bejegyzett, illetve magyar taggal rendelkező, határon átnyúló területfejlesztéssel foglalkozó ETT közül jelenleg ez a 15 ETT tekinthető aktívnak. Ezért jelen elemzés is ezekre az aktív ETT-kre fókuszál.
Projektadatbázis
A KKM éves rendszereséggel bekéri a magyarországi taggal bíró ETT-ktől a projektjeikre vonatkozó adatokat. A legfrissebb, 2022 júniusában beérkezett adatlapok 14 ETT projektjeit tartalmazták, az ETT-k alapításától kezdve egészen az adatlapok kitöltéséig.
Az előre meghatározott sablon szerint felépülő adatbázis öt kategóriában gyűjtötte be az ETT-k projektjeit: Megvalósított projektek; Megvalósítás alatt álló projektek; Elbírálás alatt álló projektek; Elutasított projektek; Az ETT által nem projektpartnerként menedzselt pályázatok. A projektekre vonatkozóan az ETT-knek többek között meg kell adnia a projekt megnevezését, rövid leírását, rövidített elnevezését, finanszírozási forrását, költségvetését és a megvalósítás időhorizontját.
Az ETT-nként begyűjtött adattáblákat a CESCI munkatársai egy adatbázisba rendezték, a különböző pénznemekben megadott költségvetéseket egységesen euróra váltották, továbbá meghatározták a projektek tematikus besorolását a projektek rövid leírása alapján. Jelen tanulmányban az egyes projektek mindig a megvalósításuk kezdete szerinti évnél kerülnek feltüntetésre.
ETT-k számára összeállított kérdőív
A CESCI munkatársai az először 2016-ben publikált “Overview of the EGTCs around Hungary” tanulmánykötethez előkészítétett kérdőív kérdéseit frissítették, majd a KKM közreműködésével online kérdőívezést hajtottak végre a magyarországi részvételű ETT-k között.
A kérdőívet 2022. június 15. és június 18. között összesen 15 ETT töltötte ki. A beérkezett adatok egyeztetése 2022 nyarán zárult.
A kérdőív az alábbi főbb témakörökre terjedt ki: az ETT tagságára és munkaszervezetére vonatkozó alapadatok 2021. december 31-ei állapot szerint; az ETT működésének pénzügyi keretei, jellemzői; tevékenységi területek és legjelentősebb projektek; az együttműködést nehezítő tényezők; kapcsolattartási szokások.
A kérdőív jellemzően zárt kérdéseket tartalmazott, szükség szerint azonban egyedi válaszok megadására is lehetőség volt.
A magyar ETT-hálózat kiterjedése, partnerhálózati jellemzők
Az alábbi térkép a magyarországi ETT-hálózat fejlődését mutatja. Az első magyar ETT, az Ister-Granum 2008-as megalapítása óta igen kiterjedtté vált a magyar ETT-hálózat. Napjainkban mindegyik államhatárral rendelkező magyar megye területét érinti legalább egy ETT működési területe. Egyedül az osztrák-magyar közös határsávban nem tevékenykedik a két ország partnereinek részvételével bíró társulás. Az ETT-hálózat kiterjedése különösen a 2010 és 2018 közötti időszakban bővült látványosan. A kezdeti években kisebb kiterjedésű ETT-k alakultak, majd a megyei-regionális szintű önkormányzatok belépésével (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Kassa megye, Baranya megye, Muraköz megye) megjelentek a jóval nagyobb területet lefedő hálózatok. 2009-2010 táján a szlovák partnerekkel bővült a legdinamikusabban a magyar ETT-hálózat, majd fokozatosan jöttek létre ETT-k a román és szerb, majd a horvát és szlovén határszakaszon is. Sőt, a 2016-ban megalakult Tisza ETT, az első területi együttműködési társulás Európában, melyet egy EU-tagállam (Magyarország) és egy nem EU-tagállam (Ukrajna) határ menti területi szereplők alapítottak.
A magyarországi ETT-k tagsága jellemzően települési és megyei önkormányzatokból áll, kisebb számban azonban egyéb közjogi intézmények is találhatóak a tagok között. A magyarországi érdekeltségű ETT-k több mint felében csak települési önkormányzatok dolgoznak együtt, három esetben pedig csak megyeiek teszik ki a tagságot. Négy esetben beszélhetünk vegyes tagságról.
Az ETT-k egy harmadának a taglétszáma nem változott az alapítás óta. Ahol változás tapasztalható, ott többnyire csak kis mértékben (kevesebb, mint 15%-kal) növekedett a tagok száma. Kivételt képez az Arrabona ETT (90%), és az Európa-kapu ETT (77%). Egyetlen esetben csökkent csak a tagok száma: az Ister-Granum ETT esetében 86-ról 82-re, 2008 és 2021 között.
Az ETT-k nem csak a saját térségükben alakítanak ki aktív együttműködéseket és partnerségeket, hanem egymással is rendszeres szakmai kapcsolatot ápolnak. Ezen kapcsolatok iránya és intenzitása kérdőíves módszerrel került felmérésre, amelynek eredményeit a következő térkép mutatja be. Minél vastagabb a két ETT-t összekötő vonal, az érintett felek annál erősebbnek érzékelték a köztük lévő kapcsolatot, illetve minél sötétebb egy ETT székhelyét jelölő pont, összességében annál jelentősebbnek ítélte meg a többi társulás a szerepét a kapcsolati hálóban. Látható, hogy a kapcsolatok intenzitását nagyban befolyásolják a térségi adottságok, az egymáshoz közelebb eső, de mégsem azonos határszakaszon elhelyezkedő ETT-k (pl. Tisza ETT és Banat-Triplex-Confinium ETT vagy MURABA ETT és Arrabona ETT) többnyire erősebb kapcsolatot ápolnak, mint az ország két ellentétes végében elhelyezkedő társulás. Összességében a MURABA ETT és az Ister-Granum ETT tűnik a legintenzívebben együttműködő társulásnak, ami talán az érintett ETT-k esetében viszonylag magas számban megvalósított projektnek tudható be.
A következő diagram azt szemlélteti, hogy a kérdőívet kitöltő ETT-k 1-től 4-ig terjedő skálán hogyan értékelik a különböző típusú intézményekkel és szervezetekkel folytatott kommunikációjuk gyakoriságát. Noha az ETT-k között jelentős különbségek vannak, összességében a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, magyar megyei hatóságokkal és magyar cégekkel kommunikálnak a leggyakrabban (általában hetente vagy havonta). A skála másik végén más országok tudományos szervezetei, uniós intézmények, más országokban működő üzleti szférát képviselő szervezetek (pl. kereskedelmi kamarák) találhatók, akikkel csak évente, vagy még ritkábban lépnek kapcsolatba az ETT-k. A társulások önértékelése szerint a leggyakrabban kommunikáló ETT-k az Arrabona, a Mura Régió és a Tisza ETT.
Az ETT-k a megalapításuk óta a kapcsolati hálójukban egyértelműen pozitív irányú változást érzékelnek. 33% szerint sokkal intenzívebbek lettek a kapcsolatok, 54% szerint nem jelentősen, de megsokszorozódtak, míg csak 13% szerint nem változtak a kapcsolati hálójuk fő paraméterei.
Jellemző a magyar érdekeltségű ETT-kre, hogy más európai ETT-kel gyakorlatilag nincsen élő kapcsolatuk. A 2021-es év folyamán kizárólag az Európai Közös Jövő Építő ETT állt kapcsolatban a Karawanken ETT-vel. Az európai társulásokkal való együttműködés erősítésében még kétségkívül van kiaknázatlan potenciál.
Az ETT-k kapacitásai
Humán kapacitások
Az ETT-k humán kapacitásainak egyik mutatója az alkalmazottak száma. Míg átlagosan az alapításkor 1,3 fővel indultak az ETT-k (a legtöbb alkalmazottal, hárommal, az Arrabona ETT és az Európa-kapu ETT indult, de négy társulás is állandó alkalmazott nélkül kezdte meg a munkáját), 2021-re az alkalmazottak átlagos száma 5,2-re növekedett. A növekedés mértéke azonban jelentősen eltér az egyes ETT-k esetében: a Rába-Duna-Vág ETT 14-gyel, a Pannon ETT 10-zel és a Via Carpatia 9-cel növelte meg az alkalmazottai számát, míg 10 ETT kevesebb, mint 5 alkalmazottal gyarapította az alapításhoz képest a munkaszervezetét. Ugyanakkor egyetlen ETT-nél sem csökkent az alkalmazottak száma.
A humán kapacitások szempontjából fontos információ, hogy az ETT-k alkalmazottai számára az elmúlt években már elérhetőek célzott továbbképzések is, mint például az EDUTUS Egyetem határon átnyúló fejlesztési szakreferensi képzése.
Pénzügyi kapacitások
A következő két diagram az ETT-k bevételeinek és ráfordításainak alakulását szemlélteti a társulások egyszerűsített éves beszámolói alapján. A bevételek és a ráfordítások nagyjából párhuzamosan alakultak a vizsgált időszakban, a kiugró bevételekhez rendre hasonló mértékű ráfordítások társulnak. Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy a társulások legfőbb bevételi forrásai a különböző pályázati források, melyek felhasználása is megtörténik az adott pénzügyi évben, így tartalék képzésére jellemzően nem kerül sor.
A társulások felénél a bevétel mértéke legfeljebb egyszer haladta meg alapításuk óta a 100 ezer eurót. Két társulásnak, az Arrabona és az Ister-Granum ETT-nek 2021-ben szinte azonos mértékű, 270 ezer euró körüli bevétele volt, az ezt megelőző években ugyanakkor eltérő dinamikát mutatott az eredményük. Három társulás (RDV, Pannon, Via Carpatia) esetében az utóbbi évek kiemelkedő bevétel növekedést mutatnak, ami szoros összefüggésben van az általuk elnyert kiemelt jelentőségű Interreg projektek költségvetésével. Leghektikusabban a Pons Danubii ETT bevételei alakultak az elmúlt 10 évben, a kiugróan magas értékek ebben az esetben is egy-egy kiemelt értékű projektnek köszönhetők.
Az ETT-k bevételeinek, valamint évenkénti eredményének alakulásáról 2017 és 2021 között elmondható, hogy a vizsgált társulások felének a bevétele jellemzően nem haladta meg a 100 ezer eurót, a tárulások jelentős többsége pedig az egyes éveket jellemzően minimális pozitív eredménnyel zárta. Az ezen átlagos értékektől eltérő ETT-k jellemzően több nagyobb projekt megvalósításában vettek részt az adott években.
Az ETT-k bevételeinek összetétele összességében nagyrészt az európai uniós támogatásokból, ezen belül elsősorban a határon átnyúló együttműködési programok forrásaiból tevődik össze (69%), de az egyéb állami források (13%) és a tagi hozzájárulás (10%) is jelentős részt képvisel. Ugyanakkor észrevehető, hogy az üzleti tevékenységek viszonylag kis részben járulnak hozzá a bevételekhez, amin talán érdemes lehet erősíteni a jövőben.
A fenti megállapításokat az egyes ETT-kre lebontva elmondható, hogy az EU-s támogatás aránya gyakorlatilag 0% és 90% közt fluktuál, az egyéb állami források aránya 5% és 70% között váltakozik, míg a tagi hozzájárulásoké 0% és 30% között ingadozik. Ebből arra következtethetünk, hogy az ETT-k egymástól merőben eltérő pénzügyi stratégiákat követnek.
A magyar részvételű ETT-k kihívásai, nehézségei
A kutatásban résztvevő ETT-k szerint a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége, az ETT-k tevékenységét érintő jogi és adminisztratív akadályok, illetve a társulásokban részt vevő, a határ két oldalát képviselő önkormányzatok eltérő jogkörei jelentik az együttműködést leginkább nehezítő tényezőket . Kedvező, hogy a határon átnyúló kölcsönös bizalom szempontjából fontos tényezőket (előítéletek, kulturális akadályok) érezték az ETT-k legkevésbé problémásnak.
Érdekes észrevétel, hogy a legtöbb ETT 4-5 akadályt jelölt meg a kérdőívben megadott 9-ből, miközben a projektek megvalósítása terén legjobban teljesítő három ETT 7-8 akadályt is bejelölt. Ez arra utal, hogy az intenzívebb együttműködés egyben az akadályok típusainak és számának a bővülésével is jár.
Az ETT-k szerepe, funkciója
Projektek megvalósítása
A KKM projektnyilvántartásában szereplő adatok alapján a 2022 nyaráig megvalósított, megvalósítás alatt álló, elbírálás alatt álló, elutasított, illetve az ETT-k által nem projektpartnerként menedzselt projektek összértéke eléri a 210 millió eurót. Ezek között közel azonos arányban találhatók olyan projektek, amelyek megvalósítása 2022-ben folyamatban volt (58,5 millió EUR); amelyek korábban elutasításra kerültek (60,7 millió EUR); és olyanok, amelyeket az ETT-k nem projektpartnerként, hanem szakmai szolgáltatást nyújtó szervezetként menedzseltek a határtérség szereplőinek megrendelése nyomán (57,4 millió EUR). A 2022 nyaráig már megvalósított (lezárult) projektek összértéke 16,6 millió euró, a még elbírálás alatt lévőké pedig 19,9 millió euró volt. Mindez azt jelenti, hogy a magyarországi taggal bíró ETT-k az elmúlt bő 10 évben több mint 75 millió euró értékű pályázati forrás hasznosításában vettek tevékenyen részt, további több mint 57 millió euró értékű projekt menedzselésében játszottak szerepet a magyar határok mentén, közel 20 millió euró értékű, megvalósításra váró projektet pedig előkészítettek. A kedvező tendenciák mellett az elutasított projektek magas aránya arra utal, hogy a társulások számára továbbra is szükség lenne a pályázatok előkészítése tekintetében akár direkt, akár indirekt támogatásra.
Az alábbi diagram a különböző jellegű projektek összköltségét szemlélteti ETT-nként, figyelmen kívül hagyva a még elbírálás alatt lévő és a korábban elutasított projekteket. A vizsgált társulások közül kiemelkedő egyrészt az Arrabona ETT teljesítménye, mely alapítása óta közel 30 millió euró értékben menedzselt projekteket, jellemzően (közel 95%-ban) partnereknek nyújtott szolgáltatásként (térségfejlesztő szerep). A Pons Danubii és a Via Carpatia ETT projektjeinek összköltsége is átlépte a 20 millió eurós értéket, esetükben a projektpartnerként való részvétel dominál. Rajtuk kívül három további ETT, az RDV, a Pontibus és az Ister-Granum projektjeinek aggregált értéke haladja meg a 10 millió eurót. Utóbbi ETT esetében marginális a nem projektpartnerként menedzselt pályázatok aránya. Feltűnő, hogy a legjelentősebb értékű fejlesztő munkát a magyar-szlovák határ mentén elhelyezkedő társulások végzik, ami jórészt az érintett program innovatív, területi megközelítésével magyarázható (területi akciótervek, illetve a kis projektek alapjának menedzsmentje). További hét ETT esetében volt nagyobb a projektek összértéke 1 millió eurónál.
A projektek előkészítéséhez és megvalósításához szükséges szervezeti háttér megteremtésében kiemelkedő szerepe volt a KKM által nyújtott támogatási rendszernek, melynek keretében 2011 óta mintegy 6,5 millió euró értékben kaptak a magyar taggal rendelkező ETT-k pénzügyi támogatást. Az alap elsősorban a működési kiadásokhoz járult hozzá, azonban a rendszer első évei közül háromban lehetőség volt alapításra is támogatást igényelni. Az alap eddigi teljes keretét összevetve a fenti értékekkel, megállapítható, hogy a magyar kormányzat által nyújtott támogatás saját projektek esetében több mint tízszeres értékű határtérségi beruházáshoz járult hozzá, ha pedig az ETT-k által nem projektpartnerként menedzselt pályázatokat is figyelembe vesszük, akkor hússzoros megtérülésről beszélhetünk.
A fenti értékeket némileg árnyalja, hogy a vizsgált projektek költségvetése nem minden esetben tartozott 100%-ban az ETT-khez, hanem egy partnerség tagjai között oszlott meg; ezen belül a társulások átlagosan a projektek összes költségvetésének 30%-ával rendelkeztek.
Noha egy projekt megvalósítása akár több évet is igényelhet, ha minden projektet a megvalósítás első évéhez kötünk, az látható, hogy a 2019-es év volt a csúcsév, amikor összesen 34,6 millió euró értékben menedzseltek az ETT-k különböző státuszú projekteket. Az elmúlt négy év során ugyan a különböző támogatási programok kifutásával párhuzamosan egy fokozatos csökkenés tapasztalható a projektek összértéke tekintetében, ám ezzel együtt is kedvező, hogy az értékek még így sem estek a 2017 előtti szint alá, és jelentős arányt képviselnek a megvalósítás alatt álló projektek. Az ETT-k által nem projektpartnerként menedzselt pályázatok aránya viszont nagyjából azonos maradt az elmúlt évek során, ami konstans igényt jelez az ETT-k ilyen jellegű szolgáltatásai iránt.
A következő két halmozott oszlopdiagram a 2010 és 2022 között megvalósult projektek összköltségét mutatja. A legalacsonyabb értéket 2011-ben mérték, amikor csak egy ETT indított projektet (BTC ETT) 69,7 ezer euró értékben, a csúcs pedig 2017 volt, amikor összesen 7 ETT kezdett el azóta már lezárt projekteket 6,2 millió euró értékben. Az elmúlt három évben (2019-2021) 3-4 ETT hajtott végre projekteket mérsékelt, 147.100 – 274.300 euró összegben.
A 2022 nyaráig még le nem zárult projektek közül a legrégebben a Pons Danubii ETT SWARE projektje kezdődött (2016). Az ezt követő évekből egyre több ETT-hez köthető még futó projekt, így például 2019-ben már 4 ETT indított el projektet (Ister-Granum ETT 4,7 millió EUR, Pannon ETT 1,7 millió EUR, Pontibus ETT 4,7 millió EUR és Via Carpatia ETT 9,3 millió EUR). 2020-ban 6 ETT indított új projektet, de ezek teljes összege már kevesebb, mint a fele a 2019-es értéknek. Ezeken a számokon is jól visszatükröződik a 2014-2020 közötti programidőszak kifutása.
A projektpartnerként megvalósított, vagy megvalósítás alatt álló projektek fele Interreg / IPA / ENI programok keretén belül valósul meg, ami a teljes költségvetés 97%-át teszi ki. Ugyan kisebb értékben, de mégis jelentős arányban valósítottak meg az ETT–k egyéb nemzetállami forrásokból (28%), illetve nemzeti operatív programokból (8%) finanszírozott projekteket is.
A költségvetést tekintve egy kivétellel az összes ETT esetében az Interreg / IPA / ENI programok teszik ki a legnagyobb százalékát a projektek forrásainak, ami 69% és 100% között változik (kivételt az Európa-kapu ETT jelent, amely 100%-ban nemzeti operatív programokból fedezi a saját fejlesztési tevékenységeit). A nemzeti operatív programok szerepe még az Arrabona ETT esetében jelentős, míg az egyéb nemzetállami források a Tisza ETT és a Banat-Triplex Confinium ETT esetében méltóak említésre.
Ha a projektek számára vetítjük a támogatási forrásokat, igen változatos képet kapunk. Az Interreg / IPA / ENI programok jelentősége 33% és 100% között fluktuál, míg a közvetlen EU-s források – hasonlóan a nemzeti operatív programokhoz (kivétel az Európa-kapu ETT) – sehol nem haladják meg a 33%-ot. Az egyéb nemzetállami támogatások akár 79%-át is kitehetik a forrásoknak, míg a magánszektor szereplői által kiírt pályázatok csupán a Tisza ETT esetében relevánsak.
Az ETT, mint a szlovák-magyar Kisprojekt Alap menedzsment szervezete
A 2014-2020-as időszakban az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretén belül a Kisprojekt Alap (KPA) menedzsmentjére irányuló felhívást 2017-ben írták ki összesen több mint 12 millió euró ERFA-támogatással. A programterület nyugati felén az ernyőprojekt megvalósítására, azaz a KPA menedzsmentjére, a Rába-Duna-Vág, míg a keleti felén a Via Carpatia ETT került kiválasztásra. A két ETT által meghirdetett felhívások keretében az egyes pályázatok minimum ERFA-összege 20 000 euró , maximum összege 50 000 euró volt.
A Kisprojekt Alap az együttműködési program két prioritási tengelyéhez (PA) kapcsolódik. Az egyik a “Természet és kultúra” elnevezésű prioritási tengely (PA1), amelynek specifikus célja a programterület turisztikai vonzerejének növelése, a határtérség természeti és kulturális örökségének védelméhez, fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez hozzájáruló projektek támogatásán keresztül. . A másik KPA-hoz kapcsolódó prioritási tengely a négyes számú (PA4), melynek specifikus célja a határon átnyúló intézményközi együttműködés szintjének javítása és az állampolgárok közötti határon átnyúló együttműködés kiszélesítése.
Az egyes projektek a következő területeken megvalósuló beavatkozásokat támogattak: állampolgárok közötti határon átnyúló együttműködések szélesítése és élénk tapasztalatcsere; szervezetek közötti együttműködési kapacitás fejlesztése, valamint a határon átnyúló tevékenységek iránti érdeklődés növelése; kölcsönös megértés javítása, valamint a régióban élő etnikai csoportok közeledése; hosszútávú intézményközi együttműködések számának növelése; határon átnyúló tevékenységekben való magas szintű társadalmi szerepvállalás; fenntartható határon átnyúló rendezvények és tevékenységek számának növelése, valamint a kétnyelvűség szintjének javítása. Mindezeken túl a KPA-n belül közös konferenciák, workshopok, tapasztalatcserék szervezésére; kulturális és természeti örökség megőrzésére irányuló tevékenységek megvalósítására; közös stratégiák és tanulmányok kidolgozására; iskolák, egyházak, önkormányzatok stb. közötti együttműködés erősítésére irányuló tevékenységek is támogatást kaptak.
Az ETT, mint a szlovák-magyar foglalkoztatási akciótervek koordinációért és kommunikációért felelős vezető kedvezményezettje
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében 2014-ben kifejlesztett új eszköz, a területi foglalkoztatási akcióterv (angolul Territorial Action Plan for Employment: TAPE) egy újszerű megoldás a határon átnyúló integrált fejlesztések megvalósításához. A harmadik prioritási tengely (PA3) keretében kidolgozott eszköz lényege, hogy a határ két oldalának szereplői egy legalább 3, maximum 8 projektet tartalmazó, integrált tervet dolgoznak ki a foglalkoztatási helyzet és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatására az adott térség endogén erőforrásai és lehetőségei alapján. Az Interact titkársága által is jó gyakorlatként emlegetett eszköz lehetővé teszi, hogy az egyszeri, véletlenszerű fejlesztések helyett a határtérségek szereplői hosszú távon, stratégiai célok mentén dolgozzanak együtt.
A 2018 decemberében lezáruló első fordulóban a pályázóknak átfogó fejlesztési tervet, ún. területi foglalkoztatási akciótervet (TAPE) kellett benyújtaniuk, amelyben megfogalmazták fő célkitűzéseiket és a tervezett tevékenységeket. A legjobb TAPE-ek kiválasztása után a projektgazdákat felkérték arra, hogy bontsák ki, és részletezzék ötleteiket 3-8 projektjavaslatban, amelyek egymást vagy kiegészítik, vagy erősítik. Az egyik projektnek minden akcióterv esetében a koordinációs és kommunikációs tevékenységekről (CCP: coordination and communication project) kellett szólnia, amelyek az összes projektpartner négy éven keresztül tartó tevékenységét hivatott összefogni.
A pályázati felhívás értelmében a CCP keretében a támogatható pályázók között megjelentek az ETT-k is. A 9 támogatást nyert akcióterv közül 5-nél egy-egy ETT látta el a vezető kezdeményezett (Lead Beneficiary, LB) és a CCP-ért felelős projektpartner szerepét. Az ETT-k az említett 5 TAPE sikeres végrehajtása érdekében az adott konzorciumok átfogó koordinációért és kommunikációért felelős kedvezményezettjeként látták el tevékenységeiket.
Az ETT-k közreműködésében megvalósuló akciótervek ismertetését a gazdaságfejlesztési tevékenységek bemutatásáról szóló fejezet tartalmazza.
Kedvezményezetti státusz a határ túloldalán is
Sajátos szerepet tölt be a szlovák-magyar határtérségben működő Ister-Granum ETT a Neszmély és Dunaradvány közötti határon átnyúló kompösszeköttetés létesítése és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (Ferry in Neszmély-Radvaň nad Dunajom, SKHU/1601/2.2.1/362) elnevezésű projektben. Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program támogatásával megvalósuló, 5 366 124,90 EUR összértékű projekt keretében a szlovák oldali, 1 894 066,4 EUR értékű beruházás megvalósításáért egyedülálló módon a magyarországi székhelyű ETT szlovák oldali partnerként felel. A projekt keretében az ETT-nek azt az előnyét használják, ki, hogy mindkét érintett tagállamban önálló jogképességgel rendelkezik. Mivel az ETT tagtelepülése, a szlovákiai Dunaradvány nem rendelkezett a megfelelő mértékű önerővel a projekt végrehajtásához, és előfinanszírozásra sem volt lehetősége a szlovák szabályok értelmében, az ETT vállalta át a projekt menedzselését a tagtelepülése helyett. Ugyanakkor a magyar oldalon érvényben lévő finanszírozási szabályoknak megfelelően, az ETT hozzáfért a 10%-os nemzeti társfinanszírozási összeg egészéhez (ezt a magyar oldali pályázók előlegként megkapják), valamint az ERFA-keret 50%-ához is. E nélkül az innovatív megoldás nélkül (amelyhez a két tagállam illetékes nemzeti hatóságainak támogató hozzáállására is szükség volt) a 2023-ban elinduló kompszolgáltatást nem lehetett volna megvalósítani.
Az Arrabona ETT Builcogreen projektje egy másik példa arra, hogy egy ETT egyedüli kedvezményezettként hajtson végre INTERREG projektet.
Pályázatok előkészítése, támogatása, menedzsmentje
Az ETT-k projektadatbázisa alapján is megállapítható, hogy a társulások tevékenységét csak részben fedik le azok a projektek, melyekben mint közvetlen kedvezményezettek vesznek részt. Viszonylag magas az aránya azoknak a projekteknek is, amelyekben az ETT-k nem a kedvezményezettek, hanem a külső menedzserek szerepét látják el. Darabszámát tekintve a nyilvántartásban szereplő összes projekt 45%-a, míg aggregált költségvetésüket tekintve több mint 25%-a sorolható ebbe a kategóriába.
Az ETT-k által nem projektpartnerként menedzselt pályázatok költségvetését tekintve 2020 abszolút csúcsévnek számít. Az ilyen vállalások kapcsán lineáris tendenciák nem figyelhetők meg, sem a projektek számát, sem az értékét tekintve.
A 2013 és 2022 közötti időszak nagy változatosságot mutat az ETT-k, mint nem projektpartnerek által lebonyolított pályázatok költségvetését illetően: 2014-ben és 2016-ban szolgáltatási jellegű menedzsmenttevékenységet egyik ETT sem végzett; 2013-ban kizárólag az Arrabona ETT valósított meg ilyen projektet, 2,7 millió euró értékben; más években (2018, 2019 és 2020) viszont akár 6-7 ETT is nyújtott ilyen szolgáltatásokat. Nem meglepő, hogy ezekben az években a legmagasabb az ilyen projektek összesített költségvetése is, 11,5 millió euró, 8,7 millió euró és 10,5 millió euró.
Az ábrákról leolvasható, hogy az ilyen jellegű tevékenységek aránya nem kiegyensúlyozott az ETT-k között, van olyan ETT, amelynél a többiekhez képest kifejezetten hangsúlyos szerepet játszik ez a szolgáltatás. Az Arrabona ETT-hez köthető például az ilyen jellegű projektek 54%-a, amelyek egyben az összes ilyen projekt értékének 43%-át jelentik.
Ugyan a következő ábra is azt szemlélteti, hogy messze az Arrabona ETT rendelkezik a legtöbb nem projektpartnerként kezelt pályázattal (98 darab), ami a költségvetés legmagasabb összegével is korrelál (22,9 millió EUR), de rajta kívül további 7 olyan ETT működik, ahol az ilyen jellegű projektek összköltségvetése meghaladja a 1,5 millió eurót. A projektek száma és költségvetésük azonban nem mindig korrelál: a Pontibus ETT-nek kizárólag egy ilyen projektje van, ennek költségvetése mégis a második legnagyobb (6,7 millió EUR), míg a skála másik végén a MURABA ETT 30 ilyen projekttel rendelkezik (második legtöbb), de az összesített költségvetése mindössze 479 008 euró, ami a harmadik legkisebb érték.
Részvétel a határon átnyúló együttműködések útjában álló jogi-adminisztratív akadályok lebontásában
Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának (DG REGIO) az Európai Határrégiók Egyesülete (Association of European Border Regions, AEBR) által menedzselt, ún. b-solutions elnevezésű kísérleti kezdeményezésében (pilot action) a magyar érdekeltségű ETT-k is aktívan részt vettek. A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban című bizottsági közlemény nyomán kiírásra került pályázati felhívások során támogatott projektek célja a határon átnyúló együttműködések útjában álló jogi-adminisztratív természetű akadályok azonosítása, illetve lebontása, az ehhez szükséges ajánlásokat megfogalmazva. Az eredményeiket egy-egy gyűjtemény foglalja össze, amelyeket széles körben igyekeznek terjeszteni a főbb térségi szereplők tudatosságának és kapacitásfejlesztésének érdekében.
A 2017-ben meghirdetett első pályázati felhívásra két ETT-hez kötődően nyújtottak be támogatott kísérleti projektet. A magyar-horvát-szlovén részvételű Pannon ETT-nél abból indultak ki, hogy az eltérő szabványok hátráltatták a horvát és magyar helyi gazdálkodókat a termékeiknek a határ túloldalán, de az együttműködés területén történő értékesítésében. A kísérleti akció keretében az első lépést a helyi gazdálkodók igényeinek, elvárásainak és gyakorlati nehézségeinek alaposabb elemzése jelentette. A helyi gazdálkodók határon túli kereskedelmének további megkönnyítése érdekében a Pannon ETT összehasonlította a jelenlegi horvát és magyar jogi és adminisztratív szabályokat, hogy azonosítsa azokat a területeket, amelyekkel a későbbiekben foglalkozni kell. A fő célként a helyi termékek határon átnyúló kereskedelmének megkönnyítését szolgáló feltételek elérése fogalmazódott meg. Az érintettek figyelmének felkeltése érdekében szakpolitikai ajánlásokat dolgoztak ki, és felhívták a figyelmet új jogszabályok bevezetésének szükségességére a határ menti élelmiszerértékesítés terén.
A magyar-szlovák Arrabona ETT a közterület-fenntartó gépek közös fenntartásával kapcsolatos jogi-adminisztratív lehetőségekkel kapcsolatban végzett felmérést. A szakértő bevonásával végzett részletesebb elemzésnek köszönhetően bebizonyosodott, hogy a jogi-adminisztratív természetűnek tűnő akadály valójában nem az, így közelebb került a csoportosulás a megoldáshoz. Megállapították, hogy a gépek közös kezeléséhez fontos elősegíteni a jobb koordinációt a két nemzeti rendőrhatóság között, és növelni kell a kapacitásépítést a vonatkozó határon átnyúló együttműködési ügyekben.
The first b-solutions compendium (2020)
A második körös felhívásra még több magyarországi vonatkozású ETT jelentkezett. A szlovák-magyar Via Carpatia ETT által beterjesztett akadály a partnerországban létrehozott fiókiroda jogi helyzetének tisztázására irányult. Az ETT-k autonóm szereplőként való azonosítása a szomszédos országban egy bonyolult folyamat, főleg a finanszírozás szempontjából. A probléma lényege az volt, hogy a Via Carpatia Szlovákiában került bejegyzésre, de rendelkezik magyar taggal, amely csak úgy kaphatott a magyar illetékes hatóságtól pénzügyi támogatást, amennyiben létrehozott egy nonprofit fiókirodát vagy leányvállalatot Magyarországon. Idővel azonban elfogadásra került egy olyan jogszabálymódosítás, amelynek köszönhetően immár a nem Magyarországon bejegyzett ETT-k is jogosulttá váltak a magyar nemzeti források fogadására.
A magyar-szlovák érdekeltségű Ister-Granum ETT-nél a határon átnyúló foglalkoztatáshoz kapcsolódó nehézségek kerültek a vizsgálat középpontjába, mivel félreérthetőnek bizonyult a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási előírások alkalmazása a két országban. Ezt a kérdést két esettanulmányon keresztül elemezték, két munkavállaló bevonásával, akik megpróbáltak eligazodni a társadalombiztosítási rendszerek adminisztratív követelményei között. Ez az elemzés segített bizonyítani, hogy koherens, egyeztetett megoldásra van szükség a határon átnyúló munkavállalás HR-ügyei kapcsán. Az ETT fel kívánja venni a kapcsolatot a felelős nemzeti intézményekkel a szakértői jelentés megosztása végett, ezzel is előmozdítva a rendelkezések koherens alkalmazását.
A szintén a magyar-szlovák határon érdekelt Arrabona egy másik b-solutions projektje a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjának elősegítésével foglalkozott, támogatva munkavállalók és nyugdíjasok határon átnyúló szabad mozgását. Több ezren ingáznak napi szinten a két ország között, és szintén több ezerre tehető a magyar állampolgárságú nyugdíjasok száma Szlovákiában. Azt igyekezett kezelni az ETT, hogy a munkavállaló társadalombiztosításának vagy nyugdíjának egyik országból a másikba történő átvitele hosszadalmas és gyakran nehézkes folyamat. A lehetséges megoldás felvázolása érdekében megtörtént a jelenlegi társadalombiztosítási jogi környezet és a nemzeti eljárások uniós előírásokkal történő megfelelésének vizsgálata, és egy jógyakorlat-gyűjtemény is készült.
Az agrártermelés szempontjából kiemelkedő magyar-román határ menti területeken működő Európa-kapu ETT a b-solutions kezdeményezés keretében a foglalkoztatás, elsődlegesen a mezőgazdasági területen tapasztalható munkaerő-mobilitás útjában álló szabályozási akadályok elemzésére fordította erőfeszítéseit. A nagy arányban őstermelők, egyéni vállalkozók, kis családi gazdaságok keretében tevékenykedő vállalkozók számos nehézséggel szembesülnek termékeik határon túli értékesítésénél, ezért a projekt célja a helyi termékekhez való igazságosabb, földrajzi megkötések nélküli hozzáférés támogatása volt. A javasolt tevékenységek egy hármas stratégia mentén kerültek kidolgozásra: egyrészt átfogó jogalkotási és adminisztratív elemzés készült a helyi termékek határon túli kereskedelmi forgalomba hozataláról; másrészt magyar és román nyelvű, gazdálkodóknak és termelőknek szóló szórólapok készültek a határon túli értékesítés támogatására; harmadrészt pedig tematikus műhelyek és nyitott piacok biztosíthatnak lehetőséget a román és magyar gazdálkodóknak.
Az egyik, az AEBR által is kiemelt kezdeményezés a magyar-horvát határszakaszon működő Mura ETT nevéhez fűződik. A projekt abból indult ki, hogy a Mura folyón zajló vízi turizmus tevékenységeit nehézkes engedélyezési folyamat jellemzi. Ráadásul nem csak összetett határon átnyúló természetű problémák merültek fel, hanem azok a schengeni külső határon jelentkeztek. Az ETT arra is kereste a megoldást, hogyan lehetne a túraszervezők munkáját megnehezítő vízi turisztikai szabályozás hiányát kezelni. Ennek érdekében feltárták a két országban elfogadott túraszervező-képzés közti különbségeket csakúgy, mint az engedélyezési folyamatok eltéréseit. A pilot kezdeményezés keretében számos javaslat került megfogalmazásra a határon átnyúló minőségi vízi turisztikai szolgáltatások fejlődése érdekében: a kapcsolódó képzésekről szóló bizonyítványok/tanúsítványok kölcsönös elismerése (egy lista alapján mindkét nemzeti hatóság automatikusan elismerne bizonyos képzéseket); közös tréningek szevezése; nemzeti hatóságok közötti szorosabb együttműködés elősegítése rendszeres találkozások, workshopok stb. révén; egyablakos megoldás a túraengedélyekre; állandó és nem szezonális engedélyek kiadása; a vízi turisztika infrastrukturális fejlesztése, helyi vállalkozásfejlesztés. Az ETT a jövőben törekszik a horvát és a magyar képzési programok és engedélyek esetében a feltételek további javítására.
The second b-solutions compendium (2021)
A COVID-19 járványhelyzethez kapcsolódó tevékenységek
Az új típusú koronavírus megjelenésével és világméretű járvánnyá válásával a magyar határok menti ETT-k is kihívásokkal szembesültek. Többek között az egyes határátkelők lezárása, a határellenőrzés visszaállítása, a közösségi távolságtartás, a határon átnyúló ingázás megnehezülése mind sajátos, új kihívásként jelentkezett, amelyre az ETT-k is igyekeztek aktív segítségnyújtással reagálni a határtérségben élők szabad mozgásának és megélhetésének biztosítása érdekében.
A magyar-román határ menti Európa-kapu ETT már 2020 májusában felmérést készített a tagtelepülések polgármestereinek bevonásával az első járványhullám közvetlen és közvetett hatásainak felmérésére. A felmérés sikeresnek volt tekinthető, a kérdőívet az érintett polgármesterek több mint 70%-a kitöltötte. Ez az adat is azt tükrözte, hogy a helyi döntéshozók számára is fontos témát igyekezett körüljárni az ETT. A kiértékelés kimutatta, hogy több száz főt érintett a karantén a csekély létszámú regisztrált fertőzött ellenére. Az anyag azt is bemutatta, milyen hatással voltak a vírus elleni védekezés keretében bevezetett határátlépési korlátozások a határon átnyúló társadalmi kapcsolatokra és a gazdaságra. A válaszadók kétharmada szerint a vállalkozásokat hátrányosan érintette a COVID-19 elleni védekezés, 70%-uk a munkanélküliség növekedéséről számolt be.
A magyar-román-szerb hármashatár térségében működő Banat Triplex Confinium ETT sem szüntette be tevékenységét a határok lezárásakor, hanem arcmaszkokat és kézfertőtlenítőket osztott szét román tagtelepülései között.
Tekintettel a később felfutó járványhullámokra, a magyar-ukrán határtérségben tevékenykedő Tisza ETT csapata az átmenetileg lazább intézkedések idején tisztítószerekből álló csomagokat állított össze az ukrán oldali szociális intézmények számára azok higiéniai színvonalának fenntartására. Az összeállított csomagokat ezt követően az idősotthonokba és fogyatékkal élők szociális otthonaiba juttatták el, mivel ezekben az intézményekben gyakran nagyobbnak bizonyult a koronavírus kockázata a lakók életkora vagy krónikus betegségei miatt. Az ukrajnai Ungvári járás egy idősotthonába gyógyszereket, tisztító- és fertőtlenítőszereket, érintésmentes hőmérőket juttattak el.
Európai tanulmány a határkorlátozások polgárokra gyakorolt hatásairól
A Tisza ETT humanitárius tevékenysége Ukrajna megsegítésére
Eredeti térségfejlesztési tevékenységeit és céljait nem feladva a Tisza ETT az orosz-ukrán háború első napjaitól kezdve minden erőforrását és kapcsolatát arra használja, hogy a lehető legtöbb segítséget biztosítsa a kárpátaljai lakosság és a belső ukrán menekültek számára. Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének és egyben a Tisza ETT-nek az elnöke az elsők között biztosította támogatásáról a Kárpátalja Megyei Tanács elnökét, az ETT társelnökét, Volodymyr Chubirkót. Az ETT elnökének részvételével 2022. február 25-én megalakult az ukrajnai menekülteket segítő Koordinációs Központ, melynek bázisa a Kárpátalja Ház Kisvárdán. A kisvárdai Koordinációs Központ egyik vezetője a Tisza ETT igazgatója. A Kárpátalja Házban összegyűjtött adományokból, több autót megpakolva, az első humanitárius segélyszállítmány 2022. március 2-án érkezett meg Ukrajnába. A Tisza ETT vezetői és segítői csak a háború kitörése, 2022. február 24. és április 12. között közel 50 alkalommal látogattak el Kárpátaljára, és összesen 150 tonna humanitárius segélyt vittek számos rászoruló település és intézmény számára.
A Tisza ETT igazgatójának Szabóné Cap Andreának és ungvári igazgatóhelyettesének, Jevcsák Juditnak a kárpátaljai helyismerete biztosítja, hogy a társulás híd szerepet tölt be magyarországi települések és külföldi támogatók anyagi és pénzbeli adományainak célba juttatása szempontjából.
Mindezeken túl az UNICEF támogatásával a Tisza ETT Záhony Város Önkormányzatával együttműködésben ingyenes nyári tábort szervezett az átmenetileg Kárpátalján tartózkodó 60 belső ukrajnai menekült és 60 magyarországi gyermek számára. A tábor elsődleges célja egymás, és egymás élethelyzetének kölcsönös megismerése volt. A gyermekek magyarországi utaztatásában és a szervezési feladatokban egyaránt jelentős szerepet látott el a Tisza ETT.
Az ETT-k projektjei tématerület, ágazati bontás szerint
A Külgazdasági és Külügyminisztérium projektadatbázisán alapuló halmozott oszlopdiagram a projektek tematikus megoszlását mutatja a projektek száma és költségvetése alapján. Az egyes projektek tematikus besorolását a projektleírások alapján a CESCI munkatársai állapították meg. A projektek jellege szerint nyolc kategória került meghatározásra. Néhány projekt egynél több tematikához is besorolható, ilyen esetekben az elsődleges tematikai jelleg mellett az adott projekt másodlagos tematikus hovatartozása is meghatározásra került.
Mind az elsődleges, mind a másodlagos adatokat figyelembe véve a legtöbb ETT-s projekt a kultúra (31), a gazdaság- és területfejlesztés (27), valamint a turizmus (21) témakörben valósult vagy valósul meg. Ugyanakkor közvetlenül, projektpartnerként egyetlen egészségügyi projektben sem vettek részt a társulások. A turizmus és a foglalkoztatáspolitika az a két téma, amelyek a legnagyobb arányban jelennek meg másodlagos – közvetett – témaként. Ez a sorrend majdnem teljes mértékben leképeződik a projektek költségvetését tekintve is, annyi kiegészítéssel, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez, valamint a a szociális szolgáltatásokhoz, idősgondozáshoz kapcsolódó projektek fajlagos költségvetése magasabb, míg a környezetvédelemhez kapcsolódó projektek kisebb értékéűek.
Amennyiben a projektek elsődleges tematikai besorolását nézzük ETT-kre lebontva, az látható, hogy az első három legnépszerűbb témát (kultúra, gazdaság- és térségfejlesztés, valamint szociális szolgáltatások, idősgondozás) a Via Carpatia ETT dominálja. Ugyanakkor vannak olyan témák, mint például a kultúra, amelybe – még ha kis arányban is – de sok ETT bekapcsolódik, míg más témák (pl. közlekedési infrastruktúra, oktatás) csak néhány ETT számára releváns annyira, hogy projektet dedikáljon számukra. Az is megfigyelhető, hogy az ETT-k nagy része 2-3 témára fókuszál, abban specializálódik, és csak kevés ETT van olyan helyzetben, hogy több (akár 7) témában is aktív legyen; ezek a Pons Danubii ETT és a Via Carpatia ETT.
Az ETT-k között végzett kérdőívezés rákérdezett arra is, hogy milyen tématerületekkel foglalkoznak a társulások. Saját bevallása alapján majdnem az összes ETT foglalkozik turizmusfejlesztéssel, gazdaság- és térségfejlesztéssel, valamint kulturális kérdésekkel, de egészen meglepő módon csak az Ister-Granum ETT foglalkozik a határ menti ingázók és a határon túlra költözők ügyeinek kezelésével. A kérdőívben előzetesen meghatározott 10 tématerület közül az ETT-k többnyire csak 3-6 témára fókuszálják a tevékenységeiket.
