Európai kitekintés

A cikk a társulások azon főbb ismérveit mutatja be, amelyek révén az ETT-k váltak az alapvető jogi eszközzé a közintézmények közötti határon átnyúló együttműködés intézményesítésére, különösen a helyi önkormányzatok esetében. Következésképpen az író az ETT jogi személyiségéhez kapcsolódó kérdésekre fókuszál.

A cikk bemutatja az ETT feladatköreit és azok korlátait. Ennek kapcsán a szerző részletesebben foglalkozik az ETT-k által nyújtott általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz kapcsolódó kérdésekkel. Mindezeket figyelembe véve a szerző a hatáskörgyakorlás formáinak kérdését is vizsgálja, különösen azt, hogy az ETT-k eljárhatnak-e kötelező alapon. A tagság kérdését is részletesebben kell vizsgálni, a 2013-as ETT-rendeletmódosítás által bevezetett változások miatt. Ezzel kapcsolatban az ETT-knek a közbeszerzési törvénybeli szerepe is kérdésként merül fel, mivel csak közjogi intézmények lehetnek tagjai a társulásoknak.

A szerző továbbá bemutatja a társulás belső struktúráját és mindkét alapító dokumentum (egyezmény és alapszabály) jogi jellegzetességeit. Ezt követi az alapítási eljárás leírása, különös tekintettel a 2013-ban történt változásokra. A szerző a társulás székhelyének relevanciájával is foglalkozik a jogi státusz kapcsán, és az ETT-k jelenlegi és jövőbeli finanszírozási lehetőségeit is bemutatja. A tanulmány az ETT-k ECBM-en belüli lehetséges feladataival zárul.