Az Európai Unió területén megjelenő európai területi együttműködési csoportosulások (az elnevezés angol nevének rövidítésével, a továbbiakban: EGTC) gyakorlatban megvalósuló típusai, célrendszerei napjainkban még csak kialakulóban vannak. Tevékenységük során, a Régiók Bizottsága szóhasználatával élve, egyelőre a többszintű kormányzás laboratóriumaiként működnek, így feladatköreik csoportosítása egyelőre leginkább a rájuk vonatkozó jogszabályok áttekintésével értelmezhető.
A vizsgált magyar-román EGTC tagönkormányzatoktól átvállalható (elsősorban közszolgáltatási) feladatok összefoglalásakor áttekintjük a vonatkozó uniós és tagállami EGTC-szabályozásokat, valamint az e tevékenységhez kapcsolható tagállami önkormányzati jogszabályokat.
A magyar jogi háttér áttekintésének különös hangsúlyt ad, hogy éppen a vizsgálat időszakában került sor az önkormányzati szabályozási háttér megreformálására. Tekintettel a változásokra, szükségesnek tartjuk bemutatni mind a régi, mind az új szabályozás adta kereteket.
A tanulmány három részre bontható. Elsőként magát az EGTC-rendeletet helyezzük el a kapcsolódó nemzetközi és közösségi jogi környezetben. Ezt követően az uniós rendeletnek a jelen projekt szempontjából releváns előírásait értelmezzük. Végül a magyar és a román nemzeti szintű jogszabályokat vizsgáljuk meg abból a szempontból, hogy azok mely ágazati területeken teszik lehetővé az önkormányzatok határon átnyúló, intézményes együttműködését.
A vizsgált magyar-román EGTC tagönkormányzatoktól átvállalható (elsősorban közszolgáltatási) feladatok összefoglalásakor áttekintjük a vonatkozó uniós és tagállami EGTC-szabályozásokat, valamint az e tevékenységhez kapcsolható tagállami önkormányzati jogszabályokat.
A magyar jogi háttér áttekintésének különös hangsúlyt ad, hogy éppen a vizsgálat időszakában került sor az önkormányzati szabályozási háttér megreformálására. Tekintettel a változásokra, szükségesnek tartjuk bemutatni mind a régi, mind az új szabályozás adta kereteket.
A tanulmány három részre bontható. Elsőként (a feladatspecifikációnak megfelelően) magát az EGTC-rendeletet helyezzük el a kapcsolódó nemzetközi és közösségi jogi környezetben. Ezt követően az uniós rendeletnek a jelen projekt szempontjából releváns előírásait értelmezzük. Végül a magyar és a román nemzeti szintű jogszabályokat vizsgáljuk meg abból a szempontból, hogy azok mely ágazati területeken teszik lehetővé az önkormányzatok határon átnyúló, intézményes együttműködését.

Az Európa Tanács Demokratikus Intézmények és Kormányzás Igazgatóságának megrendelésére készült jelentés áttekintést nyújt a határon átnyúló együttműködések fejlődéséről, a Madridi Keretegyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek ebben betöltött szerepéről. Emellett rövid összehasonlítást is tartalmaz az uniós EGTC (European Grouping of Territorial Cooperation) és az európa tanácsi ECG (Euroregional Cooperation Grouping) eszközéről. Minden fejezet külön tárgyalja Magyarország esetét az adott kérdésben.