Egyes magyar ETT-kre vonatkozó szakirodalom

Esztergom, amely a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének központja volt, évszázadok óta integráltnak érezte magát politikai, gazdasági és kulturális szempontból. Összekapcsolta a Duna jobb és bal oldalát, valamint a Garam nyugati részét. A trianoni békeszerződés azonban kettévágta a megyét: a Duna bal partját Csehszlovákiához csatolta. Ezáltal kivágták Esztergomot a természetes módon fejlődő, csábító körzetéből, és megfosztották a gazdasági lehetőségeitől. Jelentősen visszahúzódott az 1920-as években. Ez a helyzet csak az első bécsi döntéssel változott meg 1938-ban, amikor a Duna bal partjának bal oldali részét újra egyesítették Magyarországgal.

A második világháború esztergomi eseményei után Esztergom ismét perifériára került. Elvesztette megyei központi szerepét, és az érsekség a kommunista hatalom folyamatos célpontjává vált. Emiatt a város évtizedekig szenvedett. Ráadásul a politikai rendelet zárolása miatt a Duna két részét összekötő Mária Valéria hidat, amelyet a visszavont német erők robbantottak fel 1944-ben, nem építették újra. Ezután megszűnt a közvetlen fizikai kapcsolat a korábban összefüggő területek között.

A rendszerváltás után egy jelentős integrációs előrehaladás kezdődött, ami hatással volt a híd újjáépítésére 2001-ben. Ez óriási lendületet adott, valamint új távlatokat nyitott a zavart területek közötti együttműködés számára. Ennek hatása volt az Ister-Granum belső kistérség és az Ister-Granum eurorégió 2003-ban. Ezzel egy minőségibb együttműködés lehetősége nyílt meg. Az elmúlt években számos projekt és sikeres pályázat bizonyította a kezdeményezés jogosságát. Az Ister-Granum eurorégió átalakult 2008-ban. Egy vállalattá vált és felvette az Ister-Granum Európai Területi Társulás (ETT) nevet. Ennek kapcsán több határtalan lehetőség nyílt a Duna mindkét oldalán élők számára. A tanulmány ezt a folyamatot elemzi és mutatja be.