Európai kitekintés

A fejezet a politikatudomány és a közpolitikai tanulmányok elméleti meglátásait használja fel azzal érvelve, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az ETT létrehozásának kritikus pillanatára annak megértése érdekében, hogy az ETT-eszköz milyen mértékben sikeres vagy sikertelen a használat szempontjából. A fejezet határon átnyúló intézményi fejlődési folyamatokat vizsgál három különböző határon és határszakaszon, amik közül kettő vezetett egy ETT létrehozásához.

Az intézményi átalakításnak és/vagy az ETT alapításának momentumait megvizsgálva könnyebben megválaszolhatjuk azt a kérdést, hogy az ETT-eszköz miért alkalmazták eddig szélesebb körben. A szlovák-magyar, a román-magyar-szerb és a dán-svéd határokon zajló folyamatok vizsgálata megmutatja, hogy az ETT eszközt az új lehetőségeket jelentő problémás időkben használják inkább.

Az intézményi átalakulás esetében azonban az a pillanat, amikor a szervezet aktuális szereplői elfogadják az új intézményi formát, a kockázat pillanatát jelenti, és a kockázatkerülő szereplők dönthetnek úgy, hogy inkább nem akarják megváltoztatni a status quo-t. A politikacsinálók jelenléte vagy hiánya, közpolitikai és szakpolitikai eseményekkel kombinálva ezeket az időszakokat kritikus fordulópontokká változtatja, amelyek jelentős időre árnyékot vetnek egy adott határrégió szervezeti ökológiájára.