Európai kitekintés

A határvidékek perifériáknak számítanak, amelyek funkciói az európai integrációs folyamat hatására átalakultak. Korábbi frontvonalakból kapcsolódási pontokká váltak, ezért gyakran az „európai integráció laboratóriumai”-ként azonosítják őket. Ugyanakkor mivel néha két ellentmondó területiségi modell alakítja a térbeliségüket: a tagállamoké és az Európai Unióé, a kapacitásaik saját jövőjük formálására egyenlőtlenek.

Ez a tanulmány ennek a helyzetnek három fő formáját a jogföldrajz és a térbeli igazságosság segítségével mutatja be. Először is, mivel a tagállamok erőforrásként és a szuverenitásuk jeleként használják a határt, az EUrópai határtérségek saját érdekei gyakran alacsonyabb prioritást kapnak. Másodszor, ahogy a Cross-Border Review projekt (EB, 2017) megmutatta, számos jogi akadállyal szembesülnek, amelyek gátolják az uniós joghoz való tényleges hozzáférésüket. Harmadszor, a többszintű inkompatibilitások korlátozzák a határvidékek tényleges kapacitását saját fejlődésük irányítására. Ez a tanulmány felvázolja, hogy az ETT-eszköz miként képes részben megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, és javítani az eljárási igazságosság érvényre jutását az EUrópai határtérségekben; valamint rávilágít jog és tér összefüggéseire ezekben az EUrópai határrégiókban. Mindez igazolja, hogy egy az EU határtérségeiről szóló törvény elengedhetetlen ahhoz, hogy azok hatékonyan alakíthassák saját jövőjüket, és hogy az EU-integráció a határrégiók irányában igazságosabb legyen.