Európai kitekintés

2006-ban az ETT-eszköz létrehozásával az Európai Unió biztosítani akarta azokat az eszközöket, amelyekkel le lehet küzdeni a határon átnyúló együttműködési kezdeményezések elmélyítésének gyakran emlegetett korlátait azzal, hogy lehetővé tette a jogi személyiséggel és saját pénzügyi és humán erőforrással ellátott szupranacionális intézményi struktúrák létrehozását. Ilyen módon az eszköznek elméletileg a határon átnyúló integráció politikai paradigmáját kellene szolgálnia, és kézzelfoghatóbbá kellene tennie azt a határrégióban létező közösségek számára is.

Ez a fejezet az eszköz alkalmazásának előzetes értékelésére tesz javaslatot a különböző uniós határrégiókban, (i) az európai ETT-k jellemzőinek és területi megoszlásának, (ii) a bevont szereplők típusainak, (iii) ezen együttműködések földrajzi mintázatának és végül, de nem utolsósorban (iv) a létező ETT-k sokszínűségének (értsd: a kormányzási hálózatok megerősítését célzó, valamint a projektek megvalósítására törekvő társulások) szisztematikus elemzésével. Az eredmények azt mutatják, hogy amikor a határ menti lakosság és a helyi szereplők igényeire történő közvetlen hozzájárulás révén az ETT-kben megvan a potenciál a határrégiók erősebb integrációjára, akkor leginkább kormányzási eszközként használják őket a határon átnyúló együttműködés formalizálására, intézményesítésére és elősegítésére.

Összefoglalva úgy tűnik, továbbra is nagyon ritkán használják ki az ETT-kben rejlő teljes potenciált a határon átnyúló integráció szempontjából.